Kevés és egyre kevesebb az olyan hely Budapesten, ahol az ember közel érezheti magát a természethez… de azért még akad, szerencsére.
Ilyen például a Népsziget, a Római-part és a tőle északra, Szentendre felé vezető kerékpárút vonala a Duna-part mentén. (Ez utóbbi már Budapest határán kívül fekszik.)
Amíg Budapesten éltem, gyakran látogattam ezeket a helyeket – segítettek a túlélésben.
A napokban ismét arra vetett a sors, és jó érzés volt nosztalgiázva kapcsolódni ehhez a természetszelethez.
Az apróságokra figyeltem leginkább – ez a kettő vonz: az apróságok, s bennük a végtelen Teljessége.
Tudom, az alábbi fényképek messze állnak a profi minőségtől, ráadásul csak egyszerű telefonnal készült „alkotások”. De célom velük a rámutatás, ösztönzés Neked, hogy ha legközelebb a Természetben jársz, Te is állj meg egy kicsit, adj időt Magadnak a nyugodt szemlélődésre.
Az ősz gyönyörű színei, a különleges struktúrák mind felfedezésre várnak.
Hely-szín-szemlém során megörökített természetmozaikokat ezennel átadom Neked, Nektek, szeretettel.
A Természet része vagy, és Ő a Te részed.
Szeressétek a Természetet, benne Magatokat és Egymást! 🙂