Biciklivel a Hármashatár-hegyen? Naná! Mi is szólhatna az autó mellett, ha azt mondom: kerékpárral feljutni katarzis?
Ráadásul kifejezetten egészséges, edzi a testet, a lelket és az elmét. Ja, meg környezetbarát. A lejtmenet pedig? Vidámparkélmény!
Budapest egyik kedvelt kirándulóhelye a Hármashatár-hegy. Idén tavasszal kétszer is jártunk odafenn Bloodyval. Ámulva csodáltunk apró kincseket, és szomorúan ingattuk fejünket bizonyos tájidegen elemek láttán.
Az emberek többsége, feljutva a kilátót övező rétig, már csak a csúcsra koncentrál és a tetején álló fa építményre, hogy oda felkapaszkodva szemlélhesse elégedetten az alant elnyúló fővárost. Pedig érdemes a lábunk elé, és az ösvényről jobbra-balra szemlélődni, mert egy egészen új és sokszínű világ tárul elénk.
Sajnos csak az ősmobilom volt nálam mint fotódokumentáló eszköz, azért bízom benne, hogy ezen képanyagon keresztül is érzékelhető a természet csodája. Ebből mutatunk meg most néhány apró hatalmasságot.
A növények megnevezéséért köszönettel tartozom egy kedves volt kollégámnak, Bánkuti Károly (bácsi)-nak! 🙂
…ilyen gyönyörűségek közt elmerülve aztán egyszer csak egy tájidegen lény (vagy annak maradványa) bukkant fel a fűben.
Bloody ötlete volt, hogy távolítsuk el, és vigyük egy neki megfelelő helyre.
Így is lett… bár szemetest csak kilométerekkel odébb találtunk.
Szemetet azonban a kilátón is…
…meg sajnos körülötte mindenütt, aminek dokumentálását itt most kerülöm, mert egyrészt sajnos úgyis el tudjátok képzelni, másrészt pedig az írás fő célja inkább az, hogy lássuk meg természetünk kincseit. Csodáljuk meg őket, tiszteljük és szeressük! S ha ezt elértük, ha már érezzük, hogy a természet mi magunk vagyunk, akkor már teljesen egyértelműen meg is óvjuk azt. Hulladékainkat pedig elvisszük a következő szemetesig még akkor is, ha az kilométerekkel odébb található.
Lehetne ez a zárszó, ám van itt még egy pozitív hír a végére. 🙂
Egy bő héttel később jártunk újra a Hármashatár-hegyen s láthatóan, érzékelhetően történt takarítás. Hogy a város intézte-e vagy valami civil megmozdulás okozta a táj megtisztulását, számomra kérdéses. A lényeg, hogy van remény! 🙂
